Margitfilm - Földessy Margit filmre gyűjtenek! Részletek és videó itt!

A Földessy Margitról, kreativitás-fejlesztő stúdiójáról, a margitos generációkról, és főleg magáról a játék fontosságáról szóló, 2012 óta készülő dokumentumfilmemet szeretném közösségi támogatással végső formába önteni, hogy a stúdió 30. születésnapját 2015-ben ezzel a filmmel is ünnepelhessük.

A projekt egyszerre rögzítés, feltérképezés, visszacsatolás, a „margitos” idők újraélése. Egyszerre portré- és dokumentumgyűjtemény: bár személyes érdeklődés vezet, igyekszem átfogó és objektív is lenni.

Gyerekkoromtól Margit stúdiójában töltöttem több mint 15 évet. Neki és ennek köszönhetően ott is és később is mindig olyan kreatív kihívásokkal foglalkozhattam a média, kultúra, vagy akár a sport területén, amit szerettem és/vagy amihez kedvem volt. Megtanultam, hogy mennyire fontos játszani, gyorsan reagálni, nyitottnak lenni, és nem venni magunkat túl komolyan.

Célom:
1. Rezüméjét adni annak, hogy akik heti rendszerességgel jártak Margithoz, hogy élték meg ezeket az időket, milyen élményeik, történeteik, benyomásaik vannak.

2. Elmondani egy kívülállónak, hogy ami külső szemmel talán bohóckodásnak, furcsa színházasdinak, tingli-tangli játszadozásnak tűnhet, az mégis milyen komoly erőfeszítés és milyen nagy felszabadító hatással lehet egy gátlásos fiatalra. Ezek a srácok koncentrációs feladatok alatt, improvizációs és ritmusjátékokban, helyzetgyakorlatokban, zenés-táncos foglalkozások során fedezik fel magukat, tanulnak együttműködést másokkal, építik tovább a személyiségüket, és ez inspirálja őket további számtalan (kreatív) dologra.

3. Megmutatni Földessy Margit módszerét, pedagógiáját, hozzáállását - még akkor is, ha ezekre a súlyos szavakra ő csak mosolyogva legyintene. Tevékenysége számos fiatal látásmódját alakította, segítette szellemi kincseik megtalálását. Tulajdonnevéből szinte intézménnyé köznevesült a stúdiója. Ismeretterjesztő, kultúraközvetítő, közösségalkotó, szemléletformáló szerepe napjainkban is kiemelkedő.

A projekt távolabbi célja egy nem titkolt kezdeményezés: egy olyan nap, ahol régi, szétszéledt tagok összejönnek, és újra együtt játszanak Margit vezetésével.

2015-ben lesz 30 éves a stúdió, az egykori Színjátékország, és mivel a memóriánk kezd kopni, úgy döntöttem, megcsinálom a filmet – önöknek / nektek, egykori és mai stúdiósoknak, színházi és drámapedagógia módszerek után érdeklődőknek, sikertörténetre vágyó közönségnek, és persze azoknak, akik ott is rejtélyt vagy szimatolnak, ahol semmi titok nincsen. A rejtély, ha van, az a játék, a kreativitás ereje.

Sokunknak rengeteget adtak a stúdióban töltött évek: orientáltak minket, mély benyomást hagytak, látókört szélesítettek, kapcsolatok tömkelegét hozták. És igen: voltak konfliktusok, nehéz elválások, kudarcok és csalódások. De számos erős barátság, sőt szerelem szövődött margitosok között: utóbbiakból később gyakran családok, és új margitos gyerekek lettek. Jó pár embernek a "margitra járás" egy előszoba volt, valakinek egy életre szóló élmény. Valaki még az életrajzába sem írja be, hogy oda járt, valaki pedig folyamatosan profitál az ott megszerzett képességekből.

Annyi biztos, hogy mindenkinek van egy "madeleine-keksze", amit ha manapság meglát a mindennapok során, azonnal beugranak az emlékek. Például egy franciakockás füzet, ami a Margit által kitalált jeleneteket rejtette, egy sárga szobalámpa, a 91-es busz, egy uborkás zsemle vagy épp egy töltetlen keménycukorka.

Megvalósítás

A 2012 ősze óta egyedül előkészített, forgatott, gondozott film jelenleg félkész állapotban van: közel 50 órányi HD-felvétel követel egyre nagyobb helyet a merevlemezeken. Jópár foglalkozást, stúdiógálát rögzítettem, csináltam számos mélyinterjút Margittal, illetve a stúdió egykori „tanáraival”, barátainkkal.

A projekt jelenlegi fázisában sok egykori stúdióst keresek meg, akiket ilyen-olyan okok miatt fontosnak tartok, hogy bekerüljenek a filmbe.

Ezzel párhuzamos hatalmas mennyiségű saját és kölcsönkért dokumentumot, vizuális és hanganyagot (VHS, magnókazetta, fényképek, stb.) próbálok kezelni, digitalizálni, archiválni.

A film a személyes érintettség és a projekt már kialakított formája miatt jelenleg egyedül, egyszemélyes stábbal készül. De minden segítséget szívesen fogadok (pl. filmzeneszerzés, technikai támogatás, archiváló önkéntes).

Akinek van bármilyen archív felvétele, fotója, relikviája, jelezze! Minden fontos lehet.

Közösségi finanszírozás = valódi közszolgálat, ha közöd van az ügyhöz, és számít neked, hogy valami fontos dolog elkészüljön.

Anyagilag segítheted a projektet itt, a Creative Selector oldalon. A közösségi támogatás csak a projektre eddig fordított és majd fordítandó időm, energiám, eszközbeszerzések, cuccamortizáció, benzin, vágási mizériák, adminisztráció egy részét fedezné.

De több mint a semmi, és legalább megmutatja, hogy érdekli-e a (nem is olyan szűk) közösséget és közönséget, hogy hogyan növi ki magát egy játéknak indult drámapedagógia kezdeményezés 30 év alatt, és kiderül, hogy fontos-e még a margitos múlt, amely - biztos vagyok benne - kihatott a stúdiósok jelenére, és kihat talán a jövőjére.

Hozzáadott értékkel is segítheted a filmet:
- keresek olyan önkéntest, aki vállalná az archív anyagok digitalizálást, rendszerezését velem párhuzamosan
- keresek olyan önkéntest, aki kísérőzenét írna a filmhez, vagy a zenei aláfestésekhez licensz nélküli zenéket tudna adni
- keresek olyan embert, aki a képi utómunkában (effektezés, fényelés, kreatív stb.) otthon van és segítene a végső fázisban grafikai / sfx dolgokkal.

Tehát összefoglalva: mire lenne szükség?
- anyagi támogatás
- egyéb hozzáadott érték (önkéntes munka megbeszélés alapján, segítség a felvételek vagy utómunka során, privát felvételek és fotók kölcsönzése, stb.)
- alkalmanként autós segítség.

Köszönöm.

Mit kapsz a támogatásért?
Támogasd te is a produkciót, ha teheted és tudd meg mit kapsz érte az élményen túl! Részletek itt!