Mindennapi Pszichológia - A szorongás illata

Gondolnád, hogy a szorongásnak van illata is? A Mindennapi Pszichológia magazin cikkét olvashatod nálunk, sőt akár nyerhetsz is.

Az emberi test természetes szaga egyre kevésbé trendi. Nők és férfiak egyaránt igyekeznek mindent megtenni, hogy kipárolgásukat elleplezzék, mesterséges illatokba csomagolják. Hiába: a személyközi kommunikációból nem lehet kiiktatni a szagokat. Agyunk másképpen reagál a másik ember szorongásból származó izzadságára, mint ha az illető sportolás miatt verejtékezik. Nem csoda, hogy természetes szagburkunk elfedésére mindent meg akarunk tenni, mert a szag „fertőz”: a szorongás illata a kommunikációs partnerben is szorongást kelt. Úgy tűnik, az empátiát a másik ember illatába kódolt érzelmek alapozzák meg.

Vannak, akik szinte szemfényvesztő pontossággal felismerik a másik ember szorongását – még akkor is, ha az illető viselkedése nem tükrözi azt. Klasszikus példa: a tanár, aki mindig azt a diákot hívja ki felelni, aki nem készült. Hogy szúrja ki? Valószínűleg kiszimatolja.

A testek illatát, szagi vonatkozásainkat általában nem tekintjük kellemesnek. (Talán mert félünk, hogy ezek lelepleznek bennünket…?) A kozmetikai ipar meglovagolja ezt az ellenérzést, és minden lehetséges eszközzel rá akar venni, hogy kipárolgásunkat fojtsuk el izzadásgátlókkal, majd helyettesítsük mesterséges illatokkal. Pedig egymás pillanatnyi állapotának, érzelmeinek felismerésében a szagokkal történő kemoszenzoros kommunikáció alapvető fontosságú. A szagok és érzelmek kapcsolatáról már korábban is volt szó lapunkban: a sztriptíztáncosnők borravalója és a másik ember szexuális irányultságának felismerése ugyancsak a testszag érzékeléséhez, idegrendszeri feldolgozásához kötődik. Tanulságos, hogy az agy érzelmeket feldolgozó rétegét, a limbikus rendszert korábban „szaglóagynak” nevezték – ez is rávilágít, hogy az emberi illatok és érzelmek milyen szorosan összefonódnak…

Olvass bele a Mindennapi Pszichológia aktuális magazinjába!

Röviden: a szorongási helyzetből származó verejték azokat az agyterületeket hozza működésbe, amelyek azért felelősek, hogy azonosulni tudjunk a másik ember szorongásával. Az empátia működésének alapja, hogy a kommunikációs partner érzelmeit agyunk bennünk is feléleszti. Ennek a tudatosulása okozza, hogy át tudjuk érezni, éppen mi zajlik le a másikban…

(Részlet Költő András pszichológus cikkéből, amely teljes terjedelmében a Mindennapi Pszichológia 2015. 1. számában olvasható)

A JÁTÉK menüpontban most előfizetést sorsoltunk! A nyertes neve hamarosan!