Maradandó heget hagyhat, sőt vakságot okozhat a veszélyes gyomnövény! Videó itt!

Magyarországon is terjed a Kaukázusi medvetalp kapcsán ismerté vált Sosnowsky-medvetalp, ami súlyos megbetegedést is okozhat. Olvassa el a cikkünket és nézze meg, hogyan néz ki a veszélyes növény.

A Heracleum nemzetség népes, meghatározásuk a változatos levélalak és méret miatt is bonyolult. A legnagyobb lágyszárú faj az európai flórában. 3-5 méter magasra megnövő, 10 cm átmérőjű szárral rendelkező, egyszer virágzó (monokarpikus), évelő növények. A nem kaszált egyedek 3-4 évig fejlődnek, majd virágot hoznak.

Magyarországon áprilisban csírázik, június, júliusban virágoznak. Összetett ernyő virágzatuk ikerlependék termést hoz, növényenként akár 29 ezret. Magja 15 évig csíraképes marad. A csírázást követő évben saját fajtársaival is verseng. Magját madarak, állatok nem terjesztik, bár bundára ragadhat. Kompetíciós képessége igen nagy, vagyis jelentős árnyékoló hatása miatt csak az árnyéktűrő növények maradnak meg mellette. Folyók mentén víz általi terjedés a legvalószínűbb.

Fotó: kormany.hu

Cikkajánló! Ha esetleg strandolni készül nézze meg az ÁNTSZ közleményét és tudja meg melyik strandokat érdemes elkerülnie.  Részletek itt!

Az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) a kaukázusi medvetalpat a legjelentősebb gazdasági kárt okozó, nemzetközi szinten kiemelt, inváziós gyomnövények között tartja számon, a sosnowsky-medvetalp ellen pedig növény-egészségügyi
szabályozás bevezetését javasolja (2012-es adat).

Felelhetőség:
Veszélyeztetett területeink a csapadékosabb hegyvidékek: Kőszegi hegység, Bakony, Zemplén, Tokaj, és nagyobb folyóink árterei. Kárpátalja közelében is, a túristvándi vízimalomnál.

A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum): A Nyugat-Kaukázusból származó faj Európában a XIX. század közepétől első sorban angliai botanikus kertek díszei voltak. Később vízfolyások, csatornák mentén "szabadult", vadult el, majd autóutak, rézsűk mentén hódított, főleg vizes élőhelyeken, elhagyott tanyákon. Fokozott terjedése a II. világháború után indult meg Európa-szerte. Magyarországi elterjedése Pestről, egy botanikus kertből indult. Megtalálható Zirc, Szombathely, Szarvas, Cuha-völgy környékén, de van a Zemplénben, Rostallón, a Mátrában, az Etyeki-dombságon kisebb populációkban.

A Heracleum sosnowskyi (sosnowsky-medvetalp) Örményországban, Grúziában, Oroszországban és az észak-kaukázusi körzetben honos. Először a keszthelyi Agrártudományi Főiskolára hozták be gazdasági céllal, mint takarmányozásra alkalmas növényt 1960-ban (de az ez irányú kísérletekkel felhagytak), majd az 1980-as években, a Felső-Tisza árteréről terjedt el hazánkban.

A kaukázusi medvetalp levelei mélyen szeldeltek, keskeny hegyűek és élesen fogasak, míg a sosnowsky-medvetalpéi hasadtak vagy osztottak, az előbbinél szélesebben tagoltak, hegyesek, de többé-kevésbe lekerekítetten fogasak. Hajtásaiban, legnagyobb koncentrációban a leveleikben mindkét faj gazdag a furanokumarin vegyületekben.


Fotó: kormany.hu
TOP 10 - A legizgalmasabb programok Budapesten! Részletek itt!

Humán egészségügyi vonatkozása:
Kontakt fitofotodermatitiszt okoz az érintése (mint a zeller, a petrezselyem, a citrusfélék, a sárgarépa, a füge, valamint egyes ernyősvirágzatú fűfélék (Bővebben itt!) csak ez hevesebbet). A bőrt fényérzékennyé teszi, napfény hatására a bőr 1-2 nap alatt felhólyagosodik. A hólyagok nehezen gyógyulnak, maradandó heget hagynak. Szembe kerülve átmeneti vagy teljes vakságot is okozhat. A sérülést feltétlenül meg kell mutatni orvosnak.

Hova forduljunk ha látunk valahol a veszélyes növényből?
Amennyiben a veszélyes medvetalp belterületen található, az önkormányzathoz kell fordulni. Külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

A természetben idén komoly veszélyt jelentenek a kullancsok is. Idén fokozott kullancsveszély van! Videó és az ÁNTSZ közleménye ide kattintva!

Forrás: kormany.hu, A Heracleum sosnovskyi Manden, új adventív faj a magyar flórában (Fintha István; Botanikai közlemények 2005), Balogh Lajos (Terjed a rendkívül veszélyes kaukázusi medvetalp; Savaria Múzeum, Természettudományi Osztály 2009.), Inváziós növényfajok Magyarországon(Csiszár Ágnes; Nyugat-Magyarországi Egyetem 2012)

A Youtube egyetlen videót hozott ki a növény kapcsán, ami szintén nagyon tanulságos!


Oszd meg barátaiddal is a hírt a cikk alatt lévő gomb segítségével!

Ha nem akarsz lemaradni az érdekes hírekről és a jó programokról, akkor csatlakozz a Programajánló oldalhoz!

A cikk alatti kapcsolódó híreket is érdemes elolvasni!